A mai oktatásnak rengeteg kisebb – nagyobb hibája van, de mindegyik ugyanolyan szinten befolyásolja az oktatás menetét.

                 Nagyon sok olyan tananyagot tanítanak, amire az életünkben nincs szükségünk. Jobb lenne, ha lényegre törőbb tantervet állítanának össze, hogy a tanárok és diákok munkája egyaránt egyszerűbb legyen. A tankönyvek nem jó felépítésűek, sok a felesleges információ bennük. A feladatok megfogalmazása nem elég egyértelmű. (Ez főleg általános iskolában probléma, mivel akkor még nem értik a gyerekek.)

         Az iskola korán kezdődik, ezért a diákok fáradtan érkeznek. Angliában például nyolc óra negyvenöt perckor kezdődik a tanítás, és ezért a tanulók sokkal kipihentebbek, boldogabbak. Az órák közötti szünet nagyon kevés ahhoz, hogy szükségleteinket elláthassuk és előkészüljünk a következő órához. Szerintem jobb lenne, ha negyven percesek lennének az órák és hosszabb lenne a szünet.

          Az értékelési rendszerrel sem értek egyet. A gyerekeknek szorongást okoz a sok versenyhelyzet. Külföldön, például Angliában, a diákokkal kis szintfelmérő teszteket íratnak, ami azt jelzi, hogy ki hol tart. Nem ennyire tananyag-, sokkal inkább gyermekközpontú az iskola. A dicséreté a főszerep, és nem a megszégyenítésé.

                Képességeikhez mérten kellene tanítani a tanulókat, nem pedig a kötelező elvárások előírások szerint. Tehát, ha valaki nem tud kötelet mászni, akkor ne kapjon egyest. Kapjon lehetőséget más feladatra.

              Több olyan órát kéne tartani, ahol szakemberekkel, tanárokkal beszélgethetnek, akik szorongással, egyéb problémákkal küzdenek. Fontos, hogy megbízzanak a tanárokba és egymásba a diákok. Lehetne több szakkör az iskolában, például drámaszakkör, mivel életünkben nagyon fontos lesz a szereplés, és ez által a felelés is egyszerűbbé válna.

                    A tanároknak több tisztelet járna, mint amit legtöbb helyen kapnak. Fizetésük és a szabad idejük is nagyon kevés. Ezt nagyon sokan nem veszik észre, vagy ha észre is veszik, semmit se mondanak róla. A tanulók gyakran abban a tévhitben élnek, hogy a tanárok néhány órát végigtanítanak a suliban, utána hazamennek, és semmi dolguk nincsen. Ez nem így van, elő kell készülniük a következő órákra, dolgozatokat javítani, ez az egyik oka, amiért a tanárok elvárják, hogy mi diákok is készüljünk fel úgy, mint ők.

                  Fegyelmezni is nehéz húsz- harmincfős osztályokat, főleg ha a telefonjukat figyelik a diákok, és nem az órára figyelnek. A mai gyerekek nagyon lusták tanulás szempontjából szinte sosem írják meg a házi feladatokat vagy készülnek az órákra, utána meg csodálkoznak, hogy rossz jegyeket kapnak. A rengeteg tananyag és az online oktatás is erre buzdította őket. Sokszor egyszerűbb a tanárokat hibáztatni, mint dolgozni egy kicsit. Belefásult már mindenki.

                Remélem a jövőben átalakul az oktatási rendszer egy tanár és diák számára egyaránt élhetőbb, szerethetőbb rendszerré, ahol a cél a végső érettségi vizsgára való gyors, hatékony felkészítés lesz.

                                                                                                             Mandy