Alapvetően nagyon sokat gondolkodtam, hogy mi lenne az a téma, amiről szívesen írnék, majd hosszas gondolkodás után a lelkiismeret témájára esett a választásom. Ez az ötlet onnan jött, hogy hallgattam erről egy nagyon érdekes podcastot még sokkal korábban. Emlékszem, akkor nagyon elgondolkodtatott. Itt Ruff Tibor és Puzsér Róbert beszélgettek a témában.

Mi is az a lelkiismeret, hogyan tudnánk meghatározni? Honnan származik a lelkiismeret? Lelkiismeret-bűntudat?

Mi is a lelkiismeret?

A lelkiismeret alapvetően az etikai reflexió egyik fogalma, MORÁLIS ÖNTUDAT szinonimájaként és a gyakorlati okosság (azaz a phronészisz) hordozójaként összekapcsolja az erkölcsfilozófia etika és a morálfilozófia szintjét.

ETIKA: A jóra való késztetés; a személy természetes és alapvető szándéka a jóra; arra, hogy segítse önmaga és mások életét anélkül, hogy kárt okozna

PHRONÉSZISZ: (görög – okosság, eszesség, belátás, eszmélet stb.) (Arisztotelész)

De ahhoz, hogy a lelkiismeretet teljes valójában értelmezni tudjuk, meg kell ismerni egyes különböző értelmezéseket. Objektivista-vallásos értelmezés szerint a lelkiismeret nem csupán érzelem, hanem „az örök isteni törvény lenyomata lelkünkben”.

A lelkiismeret, mint fogalom történeti alakzatai:

Az ANTIK LELKIISMERET:
A klasszikus görög filozófiában, egész későn, de polgárjogot nyert a lelkiismeret terminus eredeti értelme: valamilyen titok közös tudására vonatkozik, a titok kísérő jelensége pedig, valamilyen múltbeli rossz cselekedet miatti bánkódás, rossz érzés

ezzel szemben,

a jó lelkiismeretű ember görög értelmezés szerint eusyneidetos, tehát olyan ember, akinek nem volt múltbeli szégyellni való tette, illetve akinek semmi rosszat nem lehet felróni. (Molnár 2005.)

Platón és Arisztotelész rávilágít arra, hogy az erkölcsi döntés helyzetében a személy ÖNMAGÁVAL KERÜL SZEMTŐL SZEMBENI VISZONYBA= érvek és ellenérvek, lehetőségek és veszélyek

A LELKIISMERET KERESZTÉNY értelmezése:

• Utal ugyan a bűnre, az eredendő bűnre, vagyis az ember esendőségére,
• de azt is keresi, hogy honnan tud az ember a jóról, és mi készteti a jó cselekedetre, a Teremtővel fennálló kapcsolatát is megvilágítja.

A MODERN LELKIISMERET:

A modern lelkiismeret másfajta felfogását, az erkölcsiség észelvét Kant dolgozta ki. A lelkiismeret Kantnál szubjektív megalapozottságú, noha nála nem az érzés, hanem a gondolkodás, a vád és a felmentés gondolati viszonyai válnak meghatározókká. „Az emberben – írja Kant – a belső törvényszék tudata a lelkiismeret.” Eszerint Kantnál a lelkiismeret „eredendően intellektuális és morális adottság”.

Az emberi lény alternatívák melletti döntéskényszerét kiegészíti és megerősíti az a tény, hogy egyszersmind nem pusztán a jelenben, hanem a múlt és a jövő horizontjában is létezik.

Így működik a lelkiismeret, melyre hatnak a múltunk elemei, de hatással van rá a jövő is.

Páfusz 2023.01.27.